Beszéljünk őszintén a halálrol és másról!

Midig féltem a haláltol! Hogy miért? Mert át akarom élni az igaz szerelmet. Voltam már szerelmes de nem viszonozta az a személy. De én azt akarom át élni amikor mind a két fél szereti egymást. Az összebújást éjszaka. A csókolózást. Az igazi szerelmes ölelkezést. Át akarom élni az igazi kihívást. Az élet nehezebb dolgait. Milyen érzés gyereket nevelni. És hogy tényleg a saját gyermekem születése a legcsodálatosabb dolog? Milyen érzés az igazi büszkeség amikor a saját gyerekedre lehetsz büszke! Ezért is fogalmazódott bennem meg egy újabb kérdés. "Létezik tökéletes élet"? Nekem ez egyértelmű. NEM! Szerintem nincs tökéletes élet. Nehéz lenne olyan életet képezni amiben nincs egy rossz dolog se! Amiben nincs valami hiba. Nincs olyan élet amiben ne lenne valamilyen hiba.

De viszont el kell fogadnunk a saját élet körülményünket. Lehet tökéletes élet, ha mersz élni. Ha próbálsz öszpontosítani. Még is lehet tökéletes élet csak el kell fogadnunk magunkat úgy ahogy vagyunk. De mindenki jegyezzen meg valamit.
Küzdeni kell!
A dolgok nem csak úgy jönnek. Tenni kell értük, mert ha nem abbol nem lesz semmi. És még valami.
Merj élni. Ne félj a kihívásoktól! A rosszbol csak tanulni lehet és "minél több tapasztalatot gyüjtesz annál jobb és jobb leszel"! Ne felejtsétek el!

Sziasztok